Ramadán
Ramadán, perzsa kiejtés alapján ramazán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek.
Ramadán | |
![]() | |
Ramadán kezdetének köszöntése | |
Ideje | ramadán |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ramadán témájú médiaállományokat. |
![Ramadan kezdőnapjai a Gergely naptárszerinti 1938 és 2038 közötti években](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Ramadan100years1938-2037.png/258px-Ramadan100years1938-2037.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/%D9%87%D9%84%D8%A7%D9%84_%D8%B1%D9%85%D8%B6%D8%A7%D9%86.jpg/252px-%D9%87%D9%84%D8%A7%D9%84_%D8%B1%D9%85%D8%B6%D8%A7%D9%86.jpg)
Eredete
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/Birmingham_Quran_manuscript.jpg/250px-Birmingham_Quran_manuscript.jpg)
Az arab eredetű „ramida” szóból származik, amely szárazságot, hőséget jelent. Ramadán hónapban arra emlékeznek, hogy Isten kinyilatkoztatta akaratát Mohamed prófétának. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Isten a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
Naptári elhelyezkedése
Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.
A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muszlim így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Ramadan_jerusalem_kmhad.jpg/250px-Ramadan_jerusalem_kmhad.jpg)
Vallásos előírások
A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi élettől, kerülniük kell a dühöt, a munkát, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.
A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckét rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) kötelező minden muszlim számára, aki legalább egy napi élelemmel bír.
A ramadán az iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az ima, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna mellett.
![Iftar / Ramadán vége](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Iftar_Serving_for_fasting_people_in_the_holy_shrine_of_Imam_Reza_05_%28%29.jpg/255px-Iftar_Serving_for_fasting_people_in_the_holy_shrine_of_Imam_Reza_05_%28%29.jpg)
Források
- Gergely Márton: Megkezdődött a Ramadán. Nol.hu. 2009. augusztus 20.
További információk
- Magyar muszlimok a Ramadán hónapról
Kapcsolódó szócikkek
- Böjt
- A böjt megtörésének ünnepe
- Laylat al-Qadr
- Ramadan (calendar month)