Röntgendiffrakció

A röntgendiffrakció egy anyagvizsgálati módszer megnevezése. A módszer alapjául szolgáló klasszikus kísérletet Max von Laue német tudós végezte el[1].

A röntgendiffrakciós krisztallográfiát a tudomány számos területén alkalmazzák:az ásványtanban[2], az anyagtudományban[3], a katalízisben[4][5][6][7], biokémiában[8][9][10][11][12], sőt a művészettörténetben[13][14][15] és a régészetben[16] is.

A Laue kísérlet

A 20. század elején többen kutatták a röntgensugárzás természetét és a kristályos anyagok szerkezetét is. Max von Laue volt az a német tudós, aki kigondolt egy kísérletet és ezzel két legyet ütött egy csapásra.

Arra gondolt ugyanis, hogy a természetben előforduló kristályoknak olyan a kristályrácsa, melynek rácsállandója (vagyis rácssíkjainak távolsága) a röntgensugarak hullámhosszával azonos nagyságrendbe esik. A kristályszerkezetben a kristályt alkotó részecskék periodikusan ismétlődő síkokat alkotnak a tér három irányában elrendezve. (Ez valójában egy térbeli pontrács, de a kísérlet értelmezéséhez előnyösebb a rácspontokat síkbarendezetteknek tekintenünk.)

A kísérlet, amelyet Laue hipotézise alapján Knipping cink-szulfid kristályon végzett el 1912-ben, igazolta Laue meglátását.

Lásd még

Diffrakció (fényelhajlás)


Jegyzetek

  1. ↑ Thomas, John Meurig (2012. november 1.). „The birth of X-ray crystallography” (angol nyelven). Nature 491 (7423), 186–187. o. DOI:10.1038/491186a. ISSN 1476-4687.  
  2. ↑ Modern X-ray Diffraction Methods in Mineralogy and Geosciences, Reviews in Mineralogy & Geochemistry, Vol. 78 pp. 1-31, 2014, https://www.geo.arizona.edu/xtal/group/pdf/RMG78_1.pdf
  3. ↑ Fontes, Marcos Alves, David de Souza (2019. július 10.). „Morphology of the DIN 100Cr6 Case Hardened Steel after Plasma Nitrocarburizing Process”. Materials Research 22 (3). DOI:10.1590/1980-5373-mr-2018-0612. ISSN 1980-5373.  
  4. ↑ Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid. Journal of Catalysis, 2012, 285, 48-60  https://pure.mpg.de/rest/items/item_1108560_8/component/file_1402724/content
  5. ↑ The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts. Journal of Catalysis, 2014, 311, 369-385. https://core.ac.uk/download/pdf/210625575.pdf
  6. ↑ Linares, Carlos F. (2023. április 1.). „Hydrotreating of light cycle oil over CoMo catalysts supported on niobia-alumina or niobia-silica” (angol nyelven). Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis 136 (2), 837–849. o. DOI:10.1007/s11144-023-02392-1. ISSN 1878-5190.  
  7. ↑ Liotta, L.F., A. (2004. március 1.). „Influence of the SMSI effect on the catalytic activity of a Pt(1%)/Ce0.6Zr0.4O2 catalyst: SAXS, XRD, XPS and TPR investigations” (angol nyelven). Applied Catalysis B: Environmental 48 (2), 133–149. o. DOI:10.1016/j.apcatb.2003.10.001.  
  8. ↑ Andrea Ilari – Carmelinda Savino: Protein Structure Determination by X-Ray Crystallography. 2008. 63–87. o. ISBN 978-1-60327-159-2 Hozzáférés: 2024. július 6.  
  9. ↑ Maveyraud, Laurent (2020. január 1.). „Protein X-ray Crystallography and Drug Discovery” (angol nyelven). Molecules 25 (5), 1030. o. DOI:10.3390/molecules25051030. ISSN 1420-3049.  
  10. ↑ Srivastava, Ashutosh, Arpita (2018. november 1.). „Role of Computational Methods in Going beyond X-ray Crystallography to Explore Protein Structure and Dynamics” (angol nyelven). International Journal of Molecular Sciences 19 (11), 3401. o. DOI:10.3390/ijms19113401. ISSN 1422-0067.  
  11. ↑ X-ray crystallography of peptides: The contributions of the Italian laboratories, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1002/%28SICI%291097-0282%281996%2940%3A1%3C3%3A%3AAID-BIP2%3E3.0.CO%3B2-%23
  12. ↑ Benvenuti, Manuela (2007. július 1.). „Crystallization of soluble proteins in vapor diffusion for x-ray crystallography” (angol nyelven). Nature Protocols 2 (7), 1633–1651. o. DOI:10.1038/nprot.2007.198. ISSN 1750-2799.  
  13. ↑ Behind the scenes at the museum: fine arts with X-ray vision. www.dectris.com. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
  14. ↑ Hiley, Craig I., Nicholas (2022. január 1.). „High-resolution non-invasive X-ray diffraction analysis of artists’ paints” (angol nyelven). Journal of Cultural Heritage 53, 1–13. o. DOI:10.1016/j.culher.2021.10.008.  
  15. ↑ Kriznar, Anabelle (2023. július 4.). „Material and Technical Analysis as a Support for Art-Historical Characterization of Selected Mural Paintings in Austria around 1400” (angol nyelven). Colorants 2 (3), 471–486. o. DOI:10.3390/colorants2030022. ISSN 2079-6447.  
  16. ↑ Schreiner, M., D. (2004. március 1.). „X-rays in art and archaeology: An overview” (angol nyelven). Powder Diffraction 19 (1), 3–11. o. DOI:10.1154/1.1649963. ISSN 0885-7156.  

Források

  • Máthé J.: Az anyag szerkezete. A modern kémiai fizika alapjai. Műszaki Kiadó, Budapest, 1979

Külső hivatkozások

Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!